Szubert Kinga

kranioszakrális terepeuta

Gyógypedagógus, kranioszakrális terapeuta, műkorcsolya oktató és úszás oktató. Jelenleg a Jeruzsálemi
Egyetem hallgatója, óhéber szakon.
18 évig éltem és tanultam Belgiumban, diplomáimat mind ott szereztem. 2019-ben költöztem haza
Magyarországra. Itthon jelenleg kraniszakrális terapeutaként és műkorcsolya oktatóként dolgozom.
Dolgozom Piliscsabán az Erdősmajorban is, ahol a kranioszakrális terápiát lovak és kisállatok aktív
együttműködő jelenlétével támogatom meg. Így a nehezen kimondható, mélyebben fekvő, komplexebb
problémákat is fel lehet tárni, valamint lovas családállítást is végzek mindemellett.

 

Kranioszakrális terápia

Traumafeldolgozás

Testünk úgy működik, mint egy diktafon. A jó és rossz élményeket egyaránt tárolja és emlékszik rá.
Sejtemlékezetünkben tároljuk mindazokat a megoldási sémákat, melyek segítenek nekünk megoldani az
élet által elénk hozott helyzeteket. Ezek lehetnek ütőképes jó megoldások vagy jobb híján használt,
elkerülő magatartásformák, félmegoldások, melyek lenyomatként sokszor több frusztrációt, dühöt és
fájdalmat hagynak bennünk, mint valósan jó megoldási mechanizmust.
Mindezek a felgyülemlő érzések nyomot hagynak a szervezetünkben, az izomtónusunkon, a
biomechanikánkon, a gerincünk állapotán, a testtartásunkon. Az izom, fascia, kötőszövet…stb. mind-mind
érzelmek lerakodásának a területei, ahol a stressz okozta feszültségek „lerakódnak” feszülést
eredményezve ezekben a szövetekben. A kranioszakrális terápia ezen feszülések oldására hivatott.

 

 

kiropraktika közpönt kranioszakrális terápia
kiropraktika közpönt kranioszakrális terápia


Egy trauma feldolgozása valójában akkor tud megindulni, mikor az adott személy, érzelmileg biztonságos
környezetben, a krízisen már túllépve tudja újra megélni azokat az érzelmeket, melyeket a krízis alatt
elfojtott. Azért folytjuk el ezeket az érzelmek, mert a létbizonytalanság, életveszély alatt nincs
lehetőségünk megállni, érezni, gyászolni, feldolgozni. A krízishelyzetet ugyanis előbb túl kell élni.
Ide tartoznak olyan események, mint a testi-lelki bántalmazás, válás, apa/anya sebek, hosszan tartó
stressz, meghatározó személyek elvesztése, kiszolgáltatottság valamilyen erősen igazságtalan helyzetnek,
sokkoló élménynek átélése, életveszélyes helyzetek, szülők válása, abortusz, abúzus, adoptáció… és még
sorolhatnám.
A tapasztalt élmények feldolgozásának és a sejtemlékezet átírásának (mely tapasztalati úton történik) első
lépése az, hogy a megélt fenyegető érzelmeket egy biztonságos élethelyzetben és biztonságos
körülmények között lehet ismételten megélni, miközben nem kapcsolódnak hozzá fenyegető,
életveszélyes élethelyzetek. A sejtemlékezet, stimulus hatására megjeleníti, mintegy ”feldobja” nekünk
ezeket az érzelmeket. Helyette az érzelmek megélését szerető, megértő, megértő környezet és segítő,
útmutató terápia támogatja.
Ezek új, a félelem és kompenzáció szűrője nélkül működő megoldási stratégiaként válnak életünk
részévé, ahol az érzelmek megélésének teljes tartománya lehetővé válik a mindennapokban.
Amennyire fájdalmasnak, blokkoltnak, sérültnek, diszfunkcionálisnak éljük meg fizikális
állapotunkat, annyira szabad és spontán az érzelmi cselekvőképességünk is a mindennapi életben.
Testünk feszült állapota és érzelmi cselekvőképességünk szabadsága egyenes arányban áll
egymással.
Amilyen mértékben fájdalmasnak, blokkoltnak, sérültnek, diszfunkcionálisnak éljük meg fizikális
állapotunkat, olyan mértékben leszünk hatványozottan erősebbé, bölcsebbé, tapasztaltabbá,
felszabadultabbá, megértőbbé kreatívabbá, sikeresebb útkeresővé, ha bátorsággal, hittel és
támogatással merünk nekifogni blokádjaink és traumáink feldolgozásának.

A fentiek miatt a kezelés megkezdése előtt elengedhetetlen, hogy a terapeuta a kezelendő személlyel
átbeszélje az anamnézist, megbeszélje a kezelés dinamikáját és azt, hogy a kezeléstől mi várható.